2015. augusztus 30., vasárnap

neked-veled

Valahol most gondolataidba meredsz,
Körülötted nyüzsgő életet elfeledsz.

Valahol most én is hiányzok neked,
S újra meg újra feléledek benned.

Bár most nem látsz, én ott vagyok veled,
Lenyűgözve bámulom babonázó szemed.

Érintéseimet, most nem érezheted,
Nem súghatok nevető szavakat neked.

Ott vagyok. Ott, hol a nap ragyog.
Hol a hold mosolyog, te és én ott vagyunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése