Dilemma

Mégis valami jön, valamit látok, távol van, de látom. Nem csukom be a szemem, elindulok felé, a sziklákon elcsúszok, kibicsaklik a bokám, de felállok, megyek tovább. És ahogy közelebb érek ahhoz a valamihez, tombol, nézem, nem enyhül. Az ég is vérzik. Egy angyal szárnya végighasította a Napot, az Ördög szomját oltja-e vörös nedű. És igen, ebben a szürreális pillanatban rájöttem. Legtöbben megtesszük, nagy árat fizetve érte. Majd elcsendesedik minden, lehunyja a Nap sebhelyes szemét, könnyével csillagokat dob az égre.Sarkon fordulok és cserben hagyom. Megint felbotlok, most a fejem is bevertem. De egy álom kezet nyújtott felém, és felsegít. 

Lélekfosztás

Nézem ahogy az élete olvad le a falról, majd lassan könnycseppjeimmé válik. S én csak tűrőm ahogy az utolsó mosolygó angyala töri fájdalmam. Tükröm szilánkjait illesztem össze nap nap után. Rég kifosztotta lelkem maradék méltóságát, a lángot, amit egykor gyújtott, lassan kialszik bennem. Sötétje csupán annyit tesz, hogy csak az üres helyét látom. Ha megcsap a holnap szele, és szomorúságom elmúlik, majd letörlöm könnyét, s szeretetet költöztetek szívébe. Akkor leül mellém a csend, s talán majd megnyugszanak a kifosztott lelkeink is. 

Titkok és taktikák

Szoktam mondani, hogy egy igazi nő viseljen selyemfehérneműt és ne olcsó pamut bugyit. Legyen inkább kicsit félénk, mint szemtelen. A csábítás a férfi dolga, a nő csak jeleket adjon, hogy nincs ellenére a dolog és inkább hordjon modern kiskosztümöt, mint nadrágot! 
A férfi büszkén vallja, hogy ő nem fűzi a nőket, hanem elcsábítja. Néha a legképtelenebb mesékkel, kedvességekkel próbálja magához vonzani őket. Ha teheti, megadja a módját a csábítás művészetének. Az azonban nagy hiba, hogy ellenállhatatlannak képzeli magát.
Soha ne felejtsük el a férfi javasol, a nő pedig választ. Az igazi férfi öntudata megtartott, önbecsülése egészséges, méltósággal, elfogadással és kitűnő stílusérzékkel viselik az öregedés jeleit, nem lesz nevetség tárgya ötven éves korában a húsz éves lányok körében. Minden esetben kifogástalan úriember, gáláns, előzékeny, megállás nélkül bókol és legfeljebb ártatlan célzásokat tesz, melyek épphogy csak zavarba hozza imádata tárgyát.
A legtöbb férfi imád ajándékozni, főleg a kapcsolat elején. Parfüm, romantikus vacsorameghívás, szexi fehérnemű, drága ékszer. Aztán az esküvő után már a háztartási eszközök kerülnek előtérbe: a kukta, a mosógép, a porszívó. A parfüm pedig marad a barátnőnek.
Férfinak lenni számomra azt jelenti, hogy magabiztosan és büszkén be tudok menni egy kávézóba, le tudok ülni az asztalhoz, megvillantom ápolt kezeim és képes vagyok azt mondani a másiknak: Sajnálom! Igazad van, hibáztam. Bocsáss meg!
Ha a külsőségeket nézzük: Egy férfi legyen stílusosan öltözött, diszkrét kiegészítőt viselő és különleges parfümtől illatozó, amitől életre kell benne Monsieur Charmeur.
A férfi egy intelligens, ám viszonylag félénk nőt akar, aki legyen isteni konyhatündér és hibátlan ízlésű, modorú vendéglátó háziasszony és mindehhez persze hordjon szexis fehérneműt a kiskosztümje alatt.
Egy igazi nő úgy villantja dekoltázsát, hogy nem zavarba ejtő, hanem stílusos. Ezért mindig kigombolva felejti blúza legfelső gombját, mellyel, sokkal lazábbá és elegánsabbá teszik megjelenését. A divatruhák helyett elegáns, vállat, dekoltázst vagy bokát szabadon hagyó darabot részesíti előnyben, amelyet egyszerű sminkkel, merész kiegészítőkkel és visszafogott ékszerekkel tesznek még látványosabbá.
Aranyszabály pedig hogy akkor igazán működőképes mindez, ha a férfi férfinak, a nő pedig nőnek érzi magát és szentül hiszik, hogy az irányítás a saját kezükben van. Megadják hát másiknak ezt az érzést még akkor is, ha történetesen az igazság ettől messze áll.

Érintés nélküli tánc

Sokáig gondoltam azt, hogy a flörtölés a megcsalás előszobája. Akkor még nem tudtam, de a pillanatnyi szerelem kémiájával szálltam harcba, és mint minden ilyen csata, ez is őrült és megnyerhetetlen volt. Ma már azt gondolom, hogy ha felhagyok a flörtöléssel, önmagammal szállok szembe. Mert a flört nem egy rossz szokás, amelyet felvesz vagy letesz az ember, hanem abból fakad, hogy nőnek és férfinak születtünk. Ugyanúgy az egyéniségünk része, mint a hajunk és szemünk színe, a könyvek, amelyek hatnak ránk, vagy éppen a szokásaink. Ugyanolyan létszükséglet, mint a táplálék vagy a levegő. Viszont a flörthöz nem elég férfinak (vagy nőnek) lenni, kell még hozzá egy kis cinkosság, „egy húron pendülés”, bizalom és érdeklődés a másik iránt. Okos könyvek beszélnek arról, hogyan kell flörtölni – milyen taktikákat és trükköket kell bevetni –, miközben az izzadságszagú akarás a flörtölés gyilkosa. A flörtben éppen az a szép, hogy játékos, kiszámíthatatlan és ösztönös. Sohasem tudhatod, hogy hol akadsz emberedre és cinkosodra.

Mert a flörthöz mindig két ember kell, és nem elég, ha a két ember között felszikrázik a vonzalom, kell a csibészesség, kell a macska-egér harc, a „húzd meg, ereszd el” játék. Érintés nélküli tánc ez, amelyhez olykor annyi is elég, hogy egy férfi és egy nő elmegy egymás mellett az utcán.

A legtöbb esetben mégis attól függ, hogy a flörtölés során meddig megyünk el, hogy éppen szingliként vagy párkapcsolatban élünk-e. Az egyedülálló bátrabb, szabadabb, neki csak önmagához kell hűségesnek lennie, és egy lopott csók csak fokozza a flört élvezetét, míg egy házas (párkapcsolatban élő) nincs ártatlan csók, mert az már kimeríti a megcsalást. Persze a szópárbaj, a mosoly vagy a szemezés élvezetes játék lehet egy idegennel.

A flört a legjátékosabb emberi kapcsolat. Illékony, mégis pezsdítő. Nincs benne megszokás, nincs benne semmi kiszámíthatóság. De vannak alapszabályok, amiket érdemes betartani.

A flört két idegen magánügye, amelyet nem kell hazavinni, nem kell bemutatni, nem kell, sőt nem szabad hivalkodni vele. Hiba, ha saját magunkat úgy próbáljuk érdekesebbé tenni a párunk szemében, hogy hódításainkról, kalandjainkról beszélünk. A flört könnyen jön, könnyen megy. Bőséges jutalom, hogy a flört felpezsdít minket, és ez az energia nem vész el. Míg a flörtöt tilos hazavinni, addig a flörtből nyert energiát kötelező. Így lesz egy idegen mosolyától egész nap jókedvünk.

Csak érzés

Csak ölelj kérlek,
szorosan erősen húz magadhoz.

Csak hallgass ne kérdezd mi volt,
miért vagyok szomorú.

Csak szeres ma van rá esélyünk,
nem tudjuk mit hoz a holnap, hol leszünk.

Csak szeretni szeretnélek,
kérlek enged had öleljelek még egy kicsit.

Csak engedj csókjaidban fürdeni,

érezni bódító illatod, szemeidben viszont látni magam.

Csak elmondani szeretném,

milyen volt az éjszakám nélküled.

Csak szeretném, ha érzenéd,

mennyire tudsz hiányozni a hűvös reggelekből.

Csak annyit akartam írni,

mennyire szerencsés vagyok, hogy melletted élhetek.