Álmaimban

Ha szárnyam volna, hozzád repülnék. Hatalmas fehér szárnyakat álmodok magamnak, nagy, erős, de puha tollakból. Az arcomon érzem, ahogyan hideg szellőt suhint a levegőbe, amikor próbálom mozdítani. Nagyra tárva azokat suhanok hozzád az éjszaka sötétbe burkolózott pillanatai alatt. Méltóságteljes szárnycsapásokkal, de könnyeden emelkedek felül a köztünk tátongó távolságon. A hófehér tollakon aranyló sárga színnel játszik a téli hold hideg fénye, a csillagok illatát átveszi minden porcikám…

Szárnyak hiányában a gondolataim hátán suhanok feléd. Lebegek az ágyad felett, fürkészem nyugodt arcodat, ahogyan az álmok átszelik gondjaidat. Álmodba fészkelve magamat képzelődöm azon, hogy itt vagy.

A mai jéghideg éjjelen megfagytak a szárnyaim. Az igyekezettől párás tollak egymáshoz tapadtak, kővé dermedve hiába kapálózok velük. Csak zuhanok, egyenesen melléd, hozzád bújok, hogy a forróság felmelegítse megdermedt gondolataimat. De csak álmomban.

Négy évszak - A Tavasz



Tavasztündér

A Tavasztündér pont, mint az évszak szeszélyes és hisztis. De óvatosan köszönt rád, nem tolakszik, kedvesen simogató fénnyel üdvözöl. Ahogy beszél, füledben madárcsicsergésként visszhangoznak szavai. Üdítően hat rád, napfényt csen a szemedbe, langyosan, lágyan csókol. Ujjaival felborzolja a szőrt a karodon, hajadat összegubancolja.

Könnyeden lépked, elegáns és mindig friss. Lenge, színes ruhát hord, puha a bőre, kicsit mindig kócos. Néha bohókás, néha egészen komoly. Remek a humora. Felelőtlen. Megnyerő.

Művész. Tájképet fest, aktot rajzol, zenét komponál, regényt ír. A szépség rabja.. Zsigerből hódít, a nem szó ismeretlen számára.

Intelligens. Hedonista. Sokat iszik, gyümölcsös borokat, érett pálinkát. Sokat dohányzik. Játékos. Szeszélyes. Hol vízesésként önti rád cseppfolyós bánatát, hol viharos szélként lökdös a zöldellő fák között, hogy aztán tavaszi virágcsokorral engeszteljen ki és emeljen a kék égre.

Ne hidd, hogy csak te vagy neki. Szíve helyett fényeket, szavakat, érintést ajándékoz. Virágról virágra repül, édes mosollyal az arcán beporoz, és elsuhan. Terhek nélkül él. Nincs múltja, nincs jövője, csak jelene. Könnyen jön. Felkap, elsodor, összezavar. Könnyen megy. Összetör, kiábrándít, elejt és felejt. Csak Te nem felejtesz.