Afrodité teste a pénz cédája lett.
Lelkét nem tárja ki, csak formás lábait,
s lábai között, borostás férfiak izzadnak.
Mennyországra várva drága percekért,
a rotterdami kirakatban az érintés eladó.
S jöhet már bárki, bármi és akárhány
a kéjenc vágyaknak szabott ára van.
Fekete lakkcsizmák koppannak az éjszakában,
falatnyi semmiben a szépség üzletté silányul.
Miközben Ophelia csókját árverezik
egy moszkvai kupleráj mélyén.
S ha megfizeti bárki a teljes összeget
eljátssza néki, hogy ő is élvezetet.
A szerelemért hasznot húz mindenki,
hogy az üzlet végén a szennyet
hervadt virágként gyehennára vessék.
Pénzsóvár ígéretek, lélektelen mosoly
között adják-veszik a szerelmet az éjszakában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése