Székhez szegetten ülök veszteg, s
kifújom nesztelen lélegzetem. Álomból szőtt lepel fedi mezítelen
testét, arcomba hajolva, már érzem forró leheletét. Arcát végig simítja remegő
kezem, bőre finom, akár a frissen szőtt selyem. A
gyertyák halvány fénye végigcirógatják teste ívét. Szememmel, kezemmel követem
a fény útját. Izgató a látvány és nem tudok betelni vele. Érintése égeti
meztelen testem, ahogy hozzám ér. Eléget, de nem bánom.
Ma éjszaka bármit megteszek neki, hogy
megérinthessem az eget. Ha szeretné, ma éjszaka a hideg padlón szeretkezzem
vele. Testemről darabonként tépi le béklyókként viselt gátlásaimat. Csókkal
súgnám szájára vágyaim szavait, de nem enged. Helyette ujjaival formába önti
vágyait, vörös csókot fest nyakamra. Marcangol a száj, belém mar
a fog, a nyelv lüktet, fáj nagyon… de élvezem, akarom, kívánom. Ujjai
belemarkolnak a hajamba és húz, kényszerít, hogy nyelvemmel elérjem ajkait.
Meztelen teste megfeszül,
majd elernyed, újra és újra hullámzik. Felhevülök csókra csábító vágytól dacos ajkai
láttán és ettől különlegesnek érzem magam, hatalma van felettem. Élvezhetné
bárki, de csak enyém a látvány. Sima bőrét érdes
kezemmel felszántom. De ő nem szól semmit csak maga alá nyom és keserédes
nyálát csorgatja ajkaim közé. S belekezd lassan, rám mosolyogva egy vad s
érzéki táncba…
